A héjazatunk egyik legfontosabb eleme a tetőfólia. Ebben a bejegyzésben megtudhatod, milyen szerepet tölt be az építményed tetején és azt, hogy mikre kell odafigyelned a vásárlásakor. Igaz, a leglátványosabb eleme a héjazatunknak a külső fedés, azonban a cserép vagy lemezburkolat alatt eléggé komplex szerkezet lapul. Lássuk is az egyik legfontosabb elemét..
A tetőfólia úgymond másodlagos tető szerepét tölti be. Gondoljunk bele, milyen mennyiségű csapadék érheti olykor a héjazatunkat. Bár a cserepeslemezünk, síklemezünk, esetleg sima cserepünk a héjazaton eléggé vízzáróak, azonban a csapóeső, porhó képes bejutni a szellőzőkön, illesztések közt, hézagokon. Így be is láttuk, hogy a tetőfóliának igen nagy szerepe van. Ezeket az eltévedt nedvességeket könnyedén kivezeti a héjazatunkból anélkül, hogy az alsóbb elemeket nedvesség érné. Fontos itt megemlíteni az egy- és kétszeresen átszellőzött tetőket. Ha ezt nem olvastad volna, akkor itt az idő!
Ausztriában az érvényes szabvány szerint 140g/m2 súlynál alacsonyabb fólia nem alkalmazható.
Magyarországon ezt az ÉMSZ szabályozza, de az itt kapható fóliák nagy része nem felel meg ezeknek az irányelveknek.
Legfontosabb közös jellemző az átszellőztetés és a belső oldali megfelelő párazárás. Elengedhetetlen!
Egyszeres átszellőztetés esetében páraáteresztő fólia ajánlott. Ebben az esetben a szigetelés és a fólia közt nincs rés. A belülről érkező pára a fólián átmegy viszont a fentről érkező nedvességet zárja. Ez a szerepe a páraáteresztő fóliának tetönkben. Emellett fontos a légrés megfelelő méretezése, be és kiszellőztetés esetén is.
Kétszeres átszellőztetésnél szigetelés feletti párazáró fóliát érdemes használni majd ismét egyszeresen átszellőztetett rétegrend következik. Ebben az esetben nem érhet össze az alsó párazáró fólia és a szigetelés, köztük is kapunk egy légrést ami a téli időszakban kicsapódó párát a légrésben lévő huzat leszárítja . A belső légrés a belülről érkező párát tudja elszállítani, a külső légrés pedig a kívülről érkezőt.
A Lindab termékei ebben az esetben is minőséginek számítanak, de rajtuk kívül a webáruházunkban is megtalálhatod a megfelelő minőséget a megfelelő áron. Sőt, most a páraáteresztő tetőfóliákat nagyker áron megkaphatod nálunk. A tetőfóliákon hívül nagyon sok kiegészítőt is megtalálsz, amivel hatékonyabb, precízebb lesz a munkavégzés.
Cserélni kellene a héjazatot? De mégis hogyan? Lemeztető… de milyen fajta? Hogyan kezdjük? Ugye, mennyi kérdéssel találhatod magad szembe egy tetőfelújítás alkalmával. Kicsit segítek tisztábban látni, hogy könnyedén vedd a következő tetőfelújítás akadályait.
Az első dolog – persze miután eldöntöttük, hogy felújítjuk a tetönket – az, hogy el kell távolítanunk a régi héjazatunk elemeit. A cseréptetőről leszedjük a cserepeket, majd „el is visszük az útból”. Palatető esetében kötelező bejelentenünk a hatóságok irányába, hiszen ez az anyag rákkeltő, így ennek az eltűntetését jobb szakemberekre bízni. Ha esetleg a lemeztetőnket cserélnénk… nem, azt nem igazán kell. Csakis akkor kell lecserélni a lemeztetőnket ha rossz minőségű elemeket vásároltunk, vagyis nem olvastuk el a korábbi bejegyzést… Illetve még akkor, ha régi lemeztetőnknek lejárt az ideje.
Sokak sokszor azért elégszenek meg a roskadozó héjazatukkal, mert azt hiszik, kompletten cserélniük kell a szarufázatot is. Pedig ez nem mindig igaz, hisz egy lemeztető jóval könnyebb, mint egyéb társai, így jóval költséghatékonyabban lehet modernebbé, esztétikusabbá varázsolni az építményeink felső elemét. Fontos, hogy az átvizsgálást szakember végezze. Ha mindent rendben talált, kezdődhet is a munka.
Ezután minden készen áll a lemezek elhelyezésére. A legfontosabb a minőségválasztás, de erről már írtam korábban nektek. Miután kiválasztottuk a megfelelő típust, kezdődhet a felrakása. Ügyeljünk rá, hogy a lemez mindenhol belelógjon csatornába, minimum 6-8 cm-t. A kezdő és szélső sorokat minden sorban rögzítenünk kell, a legjobb erre 3,5cm hosszú gumialátétes facsavarok használata, általában 6db fa és 2db lemezcsavart kell használnunk egy négyzetméter lemez esetében. Az elemek vágásával remélhetőleg mindenki tisztábban lát, ez azért fontos, hogy a héjazatunk minden egyes részlete a lehető legtökéletesebb legyen.
A Lindabnál minden hónapban szín akciót tartanak a cserepeslemezeknél, így jó minőségű alapanyagokat foghatunk ki jó áron. A webáruházunkban minden egyéb kelléket megtalálsz, ami szükséges egy héjazatcseréhez. Előző bejegyzésemben írtam, a szellőztetés fontosságáról is. Ne felejtsük el ezt sem, nézd is meg, milyen lehetőségeid vannak.
Mint ahogyan az előző bejegyzésben is olvashattad, a tetőnknek nagyon sok külső és persze belső hatásnak is ellen kell állnia. Ebben a cikkben megismerkedhetsz a hó és a szél okozta veszélyekkel.
Ez a csapadékfajta elsősorba a tető teherhordó szerkezetére nézve jelent terhelést. Azonban vélhetően mindenki találkozott már havas tetővel. Ha elképzeljük magunk előtt, akár láthatjuk is, hogy sok esetben nem egyenletesen megoszló teherről van szó. A hóteher mértéke változhat a tető formája, tájolása, hajlásszöge, sőt még részleteinek kialakítása szerint is. Magastetőknél jellemzőbb a féloldalas hóteher, hisz van, mikor a szél csak az egyik oldalra segíti a hópihéket lerakódni. Az összetett fedélidomú tetők hajlataiban és a lapostetők esetében hózugok alakulhatnak ki, ahol elég jelentős is lehet a hófelhalmozódás.
Mint az előző bekezdésben is olvashattuk, sokszor segít a hónak, illetve más egyéb csapadékoknak is. Azonban egyedül is találkozhatunk vele. Ennek a hatásnak a mértéke és fajtája számos tényezőtől függhet: Az építés helye, az épület védettsége, az épület magassága, a tető alakja, magassága és persze hajlásszöge is épp olyan fontos.
Magastetők esetében akár egyidejűleg találkozhatunk a szél szívó és nyomó hatásával. Az erre való ügyelés leginkább a tartószerkezet méretezésekor játszik szerepet. A tető tervezésekor mindig a legkedvezőtlenebb értékekre kell tervezni, mind az elemeket, mind a szerkezeti kapcsolatokat.
Lapostetők esetében a legjellemzőbb veszély a szélszívás, hisz nem egyenletes eloszlású. A tetőszéleken és –sarkokon jóval erősebb lehet a szívóhatás, akár a közbenső tetőszakaszokon jelentkező többszöröse. A csapadékszigetelések rögzítését, leterhelését eszerint kell megtervezni. Azonban természetesen itt is számolnunk kell szélnyomás hatásával, legfőképp a tetőt szegélyező elemek, szerkezetek tervezésekor. Ez a hatás jelentős még a kéthéjú hidegtetők szempontjából is, hisz a héjak közti légtér átszellőztetése ezen is múlik.
Összességében, a szélhatás ellen a tetőfedések és csapadékszigetelések rögzítésével, leterhelésével tudunk védekezni.
Olvasási idő: 2 perc
Mint ahogyan azt ígértem, a tetőfajták ismertetése is folytatódik. Eddig megismerkedtünk a hajlásszög általi és a héjak száma szerinti csoportosítással. Most további 2 csoportosítással ismerkedünk meg.
Nos, kezdjük is egy definíciónak is nevezhető ismertetéssel. A hidegtető nem más, mint egy olyan kéthéjú tető, ahol a héjak közötti levegő közvetlen kapcsolatban van a külső légtérrel. Ebből adódóan itt állandó légmozgás figyelhető meg és a hőmérsékelt, nedvességtartalom közel azonos a külső levegővel. Leegyszerűsítve a felső héj egyfajta ”esernyő” szerepet tölt be, tehát véd a csapadék, a szél és a napsütés ellen. A héjak közti levegő a belső, a szerkezet közé jutó nedvességet szállítja el, miközben hűti a benti teret és persze a lehatároló, hőszigetelt alsó héjat. Ez természetesen csak nyáron jelentkezik pozitív hatással.
A melegtető esetében pedig csak a felső felület érintkezik a külső légtérrel. Az előbb leírtak alapján az egyhéjú tetőket hívhatjuk melegtetőknek, míg a kéthéjúakat hidegtetőknek, összességében tekinthetnénk egy nagy csoportnak is őket. Természetesen mindkettő típust készíthetik magas-, illetve lapostető formában is, bár általában a magastetőket kéthéjú hidegtetőnek készítik, míg a lapostetőket egyhéjú melegtető formájában.
A harmadik csoportosításunkban megkülönböztetünk járható és nem járható tetőket egymástól. A járható tető – vagy tetőterasz – a lapostetők egyik fajtája. Akkor beszélünk erről, mikor a tető rendeltetésszerű használata mellett valamilyen (általában személyi) közlekedés is társul. Természetesen a többletterhelést és az extra igénybevételt is ki kell állnia a tetőnek, így ezeket összefüggő burkolattal látják el, a tetőszerkezet védelmében. A nem járható tető is járható valamilyen szinten, hisz a karbantartási, javítási, ellenőrzési munkákat el kell rajtuk végezni, a különbség csupán annyi, hogy ez a rendeltetésszerű használat körébe tartozik és a közlekedés nem olyan gyakoriságú, mint a járható tetők esetében.
Olvasási idő: 1 perc
Mindenki tudja, hogy egy ház esetében talán a tető a legfontosabb. A tetőket sokféle külső és belső hatás éri nap, mint nap.. Ezen felül szerkezetük is bonyolult, rengeteg követelménynek meg kell felelniük. Ezért csoportosítani is többféleképpen tudjuk.
Első fontos szempont a tetők hajlásszöge. Ez az épület megjelenésére, tömegére nézve is lényeges jellemző, másfelől fontos a tetőszerkezet kialakítása és klimatikus hatások elleni védekezés szempontjából is. Most jöhet egy kis matek: A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge. Ez a csoportosítás gyakran országonként változik. Magyarországon lapostetőnek hívjuk azt, amelyiknek hajlásszöge nem nagyobb, mint 5°, a kis hajlású tető hajlásszöge 5° és 16° közé tehető, a közepes hajlású tető lejtésszöge 16° és 45°közt ingadozik, a meredek hajlású tető emelkedése pedig több, mint 45°.
A közepes és merek hajlású tetőket magastetőknek is nevezzük. A lejtésszögeket %-ban is megadhatjuk, azonban a magastetőknél célszerűbb a fokot alkalmazni.
Megkülönböztetünk egy- és kéthéjú tetőszerkezeteket.. Egyhéjú tetők esetében csak egyetlen lefedőszerkezettel találkozhatunk, mely elválasztja a ”kinti” és ”belső” légteret. Ez lehet egy, vagy többrétegű is. Többrétegű esetén a rétegek közt maximum csak egy páraösszegyűjtő, -elvezető, néhány mm vastagságú légréteg található. A kéthéjú tetők esetében a tetőszerkezetet három, egymástól különválasztott réteg képezi. Ez a három réteg az alsó és felső héj, illetve a köztük lévő légtér. Természetesen mindkettő tetőtípus lehet magastető is és lapostető is.
Hogyan csoportosítunk még? Következő bejegyzésünkben elolvashatod.
