Olvasási idő: 1 perc
Mindenki tudja, hogy egy ház esetében talán a tető a legfontosabb. A tetőket sokféle külső és belső hatás éri nap, mint nap.. Ezen felül szerkezetük is bonyolult, rengeteg követelménynek meg kell felelniük. Ezért csoportosítani is többféleképpen tudjuk.
1. Hajlásszögek
Első fontos szempont a tetők hajlásszöge. Ez az épület megjelenésére, tömegére nézve is lényeges jellemző, másfelől fontos a tetőszerkezet kialakítása és klimatikus hatások elleni védekezés szempontjából is. Most jöhet egy kis matek: A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge. Ez a csoportosítás gyakran országonként változik. Magyarországon lapostetőnek hívjuk azt, amelyiknek hajlásszöge nem nagyobb, mint 5°, a kis hajlású tető hajlásszöge 5° és 16° közé tehető, a közepes hajlású tető lejtésszöge 16° és 45°közt ingadozik, a meredek hajlású tető emelkedése pedig több, mint 45°.
A közepes és merek hajlású tetőket magastetőknek is nevezzük. A lejtésszögeket %-ban is megadhatjuk, azonban a magastetőknél célszerűbb a fokot alkalmazni.
2. Héjak száma
Megkülönböztetünk egy- és kéthéjú tetőszerkezeteket.. Egyhéjú tetők esetében csak egyetlen lefedőszerkezettel találkozhatunk, mely elválasztja a ”kinti” és ”belső” légteret. Ez lehet egy, vagy többrétegű is. Többrétegű esetén a rétegek közt maximum csak egy páraösszegyűjtő, -elvezető, néhány mm vastagságú légréteg található. A kéthéjú tetők esetében a tetőszerkezetet három, egymástól különválasztott réteg képezi. Ez a három réteg az alsó és felső héj, illetve a köztük lévő légtér. Természetesen mindkettő tetőtípus lehet magastető is és lapostető is.
Hogyan csoportosítunk még? Következő bejegyzésünkben elolvashatod.
