A cserepeslemez ötvözi magában a hatékonyságot, a tartósságot és az elegáns megjelenést.
Új tetőt szeretnél a régi, elhasználódott helyett?
Eleged van abból, hogy egy-egy nagyobb vihar után javítani kell a cserepeket, vagy 10-15 év után már morzsolódni kezdenek?
Cserepeslemezt szinte bármilyen formájú tetőre szerelhetünk, amely legalább 15 fokos dőlésszöggel rendelkezik (nyereg, manzárd és sátortetők egyaránt alkalmasak rá). Tartósságát tekintve azonos a trapézlemezzel, de minden szempontból előnyösebb választásnak bizonyul nem csak kinézete miatt, de költséghatékonyabb is, mint a klasszikus agyagból égetett tetőcserepek.
A cserepeslemez ideális választás a régi, elöregedett palafedésű tetők felújítására. Ennek praktikuma többek között abban rejlik, hogy amennyiben a büdzsé nem engedi, nem kell lebontani a régi palatetőt, aminek köszönhetően megspóroljuk a bontási költségeket, a tető nem ázhat be felújítás közben és egyáltalán nem kell megbontani. De ajánlatos a családi házunkról eltávolítani a rákkeltő azbeszt származékokat tartalmazó, hullámpalát vagy síkpalát. Valamint olyan tetőszerkezetnél is alkalmazható, ahol a szerkezet már nem bírná el a cserépfedés súlyát, hiszen egy klasszikus cserép négyzetméterekként 35 vagy akár 70kg-ot is nyomhat. Ezzel szemben cserepeslemezünk súlya mindössze 5 kg/m2.
A cserepeslemez könnyű, a súlya gyakorlatilag kevesebb, mint 5 kg/m2, miközben ránézésre pont úgy mutat, mint a hagyományos cseréptető. Gazdaságos, hiszen a cserepeslemezt méretre vágva lehet rendelni, így nem keletkezik annyi hulladék az anyagmegmunkálás során. Továbbá könnyebb a keletkezett hulladék kezelése is.
Időtálló is, hiszen rendkívül ellenálló az időjárási viszontagságokkal szemben, továbbá egyáltalán nem vesz fel vizet (szemben az égetett agyag cserepekkel), ebből következően télen nem fagyhat szét. Máris egy csomót spóroltál.
Gyorsan szerelhető, mivel táblákban érkezik, ezért nem kel egyenként felrakosgatni a cserepeket, hanem sokkal nagyobb területet leszünk képesek egyszerre lefedni az akár 6 méter hosszúságú lemezekkel. A moduláris cserepeslemez igazán gyors szerelhetőséget tesz lehetővé.
Öntisztuló: a fényes felületek után a matt felületbe köt bele legkevésbé a moha tehát évek múltán is csak a szép felületet látjuk és a hótehertől is hamarabb megszabadul télen.
Egyedi, mert rendkívül változatos színekben rendelhető és ebből kifolyólag képes alkalmazkodni a ház stílusához.
A cserepeslemez felrakása, beépítésének menete ugyan egyszerű, de odafigyelést igényel:
A cserepeslemez vágása: eszközök, amire szükséged lehet
Nem hagy nyugodni a kérdés: vajon a cserepeslemez tető nem hangos az esőben, nem kopog?
Ez az egyetlen hátrány, ami a cserepeslemez tetőfedés ellen szólhat, hogy kicsivel több zajt ereszt át a hagyományos cserepes tetőkhöz képest. De ha követed a lenti rétegrendet, minimálisra csökkentheted a nagyobb viharok okozta zajokat.
A cserepeslemezünk alatt és a páraáteresztő tetőfólia között legyen 5-10 cm légrés (ezt az 5 cm-es ellenléc alkalmazásával és tetőlécezéssel érhetjük el), majd alatta legalább 15-20 cm szálas hőszigetelés (elengehetetlen), majd egy beltéri párazáró hőtükrös fólia és gipszkarton burkolat.
Így már nyugodtan aludhatsz. Kívülről pedig egy gondozásmentes tetőburkolatot tudhatsz magadénak, amiben megbízhatsz.
Tehát nem érdemes félni, ha modern megoldásokban gondolkodunk tetőfelújítás esetén.
Bátran válasszuk a cserepeslemezt az elavult agyagcserepek helyett!
A cserepeslemezünk alatt és a páraáteresztő tetőfólia között legyen 5-10 cm légrés (ezt az 5 cm-es ellenléc alkalmazásával és tetőlécezéssel érhetjük el), majd alatta legalább 15-20 cm szálas hőszigetelés (elengehetetlen), majd egy beltéri párazáró hőtükrös fólia és gipszkarton burkolat.
Így már nyugodtan aludhatsz. Kívülről pedig egy gondozásmentes tetőburkolatot tudhatsz magadénak, amiben megbízhatsz.
Tehát nem érdemes félni, ha modern megoldásokban gondolkodunk tetőfelújítás esetén.
Cserélni kellene a héjazatot? De mégis hogyan? Lemeztető… de milyen fajta? Hogyan kezdjük? Ugye, mennyi kérdéssel találhatod magad szembe egy tetőfelújítás alkalmával. Kicsit segítek tisztábban látni, hogy könnyedén vedd a következő tetőfelújítás akadályait.
Az első dolog – persze miután eldöntöttük, hogy felújítjuk a tetönket – az, hogy el kell távolítanunk a régi héjazatunk elemeit. A cseréptetőről leszedjük a cserepeket, majd „el is visszük az útból”. Palatető esetében kötelező bejelentenünk a hatóságok irányába, hiszen ez az anyag rákkeltő, így ennek az eltűntetését jobb szakemberekre bízni. Ha esetleg a lemeztetőnket cserélnénk… nem, azt nem igazán kell. Csakis akkor kell lecserélni a lemeztetőnket ha rossz minőségű elemeket vásároltunk, vagyis nem olvastuk el a korábbi bejegyzést… Illetve még akkor, ha régi lemeztetőnknek lejárt az ideje.
Sokak sokszor azért elégszenek meg a roskadozó héjazatukkal, mert azt hiszik, kompletten cserélniük kell a szarufázatot is. Pedig ez nem mindig igaz, hisz egy lemeztető jóval könnyebb, mint egyéb társai, így jóval költséghatékonyabban lehet modernebbé, esztétikusabbá varázsolni az építményeink felső elemét. Fontos, hogy az átvizsgálást szakember végezze. Ha mindent rendben talált, kezdődhet is a munka.
Ezután minden készen áll a lemezek elhelyezésére. A legfontosabb a minőségválasztás, de erről már írtam korábban nektek. Miután kiválasztottuk a megfelelő típust, kezdődhet a felrakása. Ügyeljünk rá, hogy a lemez mindenhol belelógjon csatornába, minimum 6-8 cm-t. A kezdő és szélső sorokat minden sorban rögzítenünk kell, a legjobb erre 3,5cm hosszú gumialátétes facsavarok használata, általában 6db fa és 2db lemezcsavart kell használnunk egy négyzetméter lemez esetében. Az elemek vágásával remélhetőleg mindenki tisztábban lát, ez azért fontos, hogy a héjazatunk minden egyes részlete a lehető legtökéletesebb legyen.
A Lindabnál minden hónapban szín akciót tartanak a cserepeslemezeknél, így jó minőségű alapanyagokat foghatunk ki jó áron. A webáruházunkban minden egyéb kelléket megtalálsz, ami szükséges egy héjazatcseréhez. Előző bejegyzésemben írtam, a szellőztetés fontosságáról is. Ne felejtsük el ezt sem, nézd is meg, milyen lehetőségeid vannak.
Olvasási idő: 2 perc
Mint ahogyan azt ígértem, a tetőfajták ismertetése is folytatódik. Eddig megismerkedtünk a hajlásszög általi és a héjak száma szerinti csoportosítással. Most további 2 csoportosítással ismerkedünk meg.
Nos, kezdjük is egy definíciónak is nevezhető ismertetéssel. A hidegtető nem más, mint egy olyan kéthéjú tető, ahol a héjak közötti levegő közvetlen kapcsolatban van a külső légtérrel. Ebből adódóan itt állandó légmozgás figyelhető meg és a hőmérsékelt, nedvességtartalom közel azonos a külső levegővel. Leegyszerűsítve a felső héj egyfajta ”esernyő” szerepet tölt be, tehát véd a csapadék, a szél és a napsütés ellen. A héjak közti levegő a belső, a szerkezet közé jutó nedvességet szállítja el, miközben hűti a benti teret és persze a lehatároló, hőszigetelt alsó héjat. Ez természetesen csak nyáron jelentkezik pozitív hatással.
A melegtető esetében pedig csak a felső felület érintkezik a külső légtérrel. Az előbb leírtak alapján az egyhéjú tetőket hívhatjuk melegtetőknek, míg a kéthéjúakat hidegtetőknek, összességében tekinthetnénk egy nagy csoportnak is őket. Természetesen mindkettő típust készíthetik magas-, illetve lapostető formában is, bár általában a magastetőket kéthéjú hidegtetőnek készítik, míg a lapostetőket egyhéjú melegtető formájában.
A negyedik csoportosításunkban megkülönböztetünk járható és nem járható tetőket egymástól. A járható tető – vagy tetőterasz – a lapostetők egyik fajtája. Akkor beszélünk erről, mikor a tető rendeltetésszerű használata mellett valamilyen (általában személyi) közlekedés is társul. Természetesen a többletterhelést és az extra igénybevételt is ki kell állnia a tetőnek, így ezeket összefüggő burkolattal látják el, a tetőszerkezet védelmében. A nem járható tető is járható valamilyen szinten, hisz a karbantartási, javítási, ellenőrzési munkákat el kell rajtuk végezni, a különbség csupán annyi, hogy ez a rendeltetésszerű használat körébe tartozik és a közlekedés nem olyan gyakoriságú, mint a járható tetők esetében.
Olvasási idő: 1 perc
Mindenki tudja, hogy egy ház esetében talán a tető a legfontosabb. A tetőket sokféle külső és belső hatás éri nap, mint nap.. Ezen felül szerkezetük is bonyolult, rengeteg követelménynek meg kell felelniük. Ezért csoportosítani is többféleképpen tudjuk.
Első fontos szempont a tetők hajlásszöge. Ez az épület megjelenésére, tömegére nézve is lényeges jellemző, másfelől fontos a tetőszerkezet kialakítása és klimatikus hatások elleni védekezés szempontjából is. Most jöhet egy kis matek: A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge. Ez a csoportosítás gyakran országonként változik. Magyarországon lapostetőnek hívjuk azt, amelyiknek hajlásszöge nem nagyobb, mint 5°, a kis hajlású tető hajlásszöge 5° és 16° közé tehető, a közepes hajlású tető lejtésszöge 16° és 45°közt ingadozik, a meredek hajlású tető emelkedése pedig több, mint 45°.
A közepes és merek hajlású tetőket magastetőknek is nevezzük. A lejtésszögeket %-ban is megadhatjuk, azonban a magastetőknél célszerűbb a fokot alkalmazni.
Megkülönböztetünk egy- és kéthéjú tetőszerkezeteket.. Egyhéjú tetők esetében csak egyetlen lefedőszerkezettel találkozhatunk, mely elválasztja a ”kinti” és ”belső” légteret. Ez lehet egy, vagy többrétegű is. Többrétegű esetén a rétegek közt maximum csak egy páraösszegyűjtő, -elvezető, néhány mm vastagságú légréteg található. A kéthéjú tetők esetében a tetőszerkezetet három, egymástól különválasztott réteg képezi. Ez a három réteg az alsó és felső héj, illetve a köztük lévő légtér. Természetesen mindkettő tetőtípus lehet magastető is és lapostető is.
Hogyan csoportosítunk még? Következő bejegyzésünkben elolvashatod.
Mint azt ígértem, tovább olvashattok a tetőfedés történetéről. Az előző cikkből megtudhattuk, hol is készült elsőnek cserépfedés. Na de mi volt ez után?
A görög építészet fénykorában (i.e. V-VI. században) a már díszesebb épületeikhez, nem felelt meg a cseréptető. A díszesebb tetőhéjazat anyaga a márvány lett. Márványlemezeket faragtak meg, különleges hornyos csatlakozással igyekeztek távol tartani a vizet az alsóbb szerkezeti elemektől. Mint ahogyan azt az előző cikkben olvastátok, a cserépfedést a rómaiak vették át, dolgozták tovább. Azonban nem csak fejlesztők, hanem elterjesztők is voltak, hisz az európai népek nem ismerték az égetett tetőfedő elemeket. A rómaiak a hódításaikkal úgymond magukkal vitték a cserépanyag tetőfedésre való felhasználását is. A rómaiak a görög márvány elemek mintaképére készítették a cserepet, némi átformálással.
A cserepet (és a márványt) követte a XI. században a hasított természetes pala. Ekkor még ezek az elemek vastagok voltak, így a fedés súlya jelentős volt, ebből kifolyólag nagyon erős alátámasztó fedélszerkezetet kellett biztosítani. A XV. században már korszerűbb technikákkal vékonyabbra készítették, és a vékonylemezes hasítás elterjedésével kedvelt tetőfedési mód lett Franciaországban és Angliában. A természetes pala mellet Európa többi részén a cserép maradt a legelterjedtebb tetőfedő anyag. A keletről elsajátított mázas technikától még nagyobb löketet kapott. A mai hódfarkú cserepek őse Észak-Franciaországból, a XI. századból származik. Ezt követően a XII-XIII. századra majdnem ugyanakkora mérete lett, mint a mainak és ezután jóformán csak az égetési technika fejlődött.
A XX. század egyik “nagy találmánya”, a műpala (azbesztcement pala) a természetes pala pótlására, helyettesítésére szolgált. -Bár mai napra kiderült hogy elég komoly egészségkárosító hatása van, és elég költséges a megsemmisítése.- A nevéből is következtethető, hogy két féle anyagból, azbesztből és cementből állítják elő, ma már nagyüzemi körülmények közt. Előnyük a jó vízzáró képességük, jó időtállóságuk, illetve az alacsonyabb súly, mely hatására az alátámasztó szerkezet is anyagtakarékosabban oldható meg. A második világháború után megjelentek a legkülönfélébb műanyagok. Ezek közül természetesen tetőfedésre használt anyagok is kerültek ki. A legelterjedtebb a PVC és az ÜP. Az ezekből gyártott lemezek, idomok gyors héjalást tesznek lehetővé.
Természetesen mára már több tetőfedésre szolgáló anyag közül válogathatunk. A fémlemezzel való fedés nem csak korszerűsége, de alacsony súlya, időtállósága és megjelenése miatt is kedvelik oly sokan. Különböző színű,-patinájú anyagok jó kombinálásával és megfelelő rétegrendnem utolsósorban kivitelező választásával. Nem csak tartós, de modern és egyedi tetőhéjazatunk lehet. A fémmel történő tetőfedés a bádogos szakmához köthető.
