Ebben a bejegyzésben a külső hatások végére is érünk. Hátra van a mechanikai, a biológiai és a vegyi hatás. Legfőképp a nedvességgel összeegyeztethetőek ezek a hatások. Azonban miért nem kerültek a csapadékhatáshoz ezek a kategóriák? Azon felül, hogy nedvesség a páratartalomból, lecsapódással is keletkezhet, más hatásokat is kivált ez a héjazatunkon.

Mechanikai hatás

Ez a hatás már a tetőszerkezet építése közben is jelentkezhet, a gondatlan, szakszerűtlen kivitelezés következtében. Ezért is olyan fontos, hogy az építményeink héjazatát szakemberrel csináltassuk. (Vagy, hogy sok Élfalc bejegyzést olvassunk.) Gyakoribbak az üzemeltetés során keletkezett károsodások. Ennek a nagy része a nem rendeltetés szerinti használatból ered. Ilyen szempont alapján a nem járható lapostetők különösen ki vannak téve a veszélynek, hisz az érzékeny, lágy csapadékszigetelések a jelentéktelennek tűnő hatásokra is könnyebben sérülnek. Ezek közül is kis felületen ható nyomóigénybevételek, a tetőfelületen képződött hó és jég kaparással végzett eltávolítása, vagy esetleg a közlekedés okozta szigetelésátszúródás, -felszakadás a legkockázatosabb lehetőség. Természetesen egy szakember minden esetben számol rendeltetésszerű hatásokkal is. Ilyen a hóteher, a tetőburkolatot, szigetelést terhelő rétegek önsúlya, illetve terasztetők esetében a személyek súlya. Ezek a hatások ellen könnyen lehet védekezni, a precíz megtervezés azonban elengedhetetlen.

Elektrokémiai korrózió

Ez a hatás a nedvesség és az elektrolitok jelenlétében alakulhat ki, amikor elektronáramlás lép fel két eltérő potenciálú anyag között, ez az úgynevezett galvánelemhatás. Így ez a hatás létrejöhet eltérő potenciálú fémek közt is, sőt még azonos fémszerkezet különböző feszültségű részei között is. A feszültségkülönbség hatására, nedvesség jelenlétében, elektromos áram keletkezik, hidrogén fejlődik, közben pedig a „kevésbé nemes” fém feloldódik.

Vegyi hatás a tetőszerkezetbe beépített, egymással érintkező anyagok egymásra gyakorolt kedvezőtlen hatása is. Ilyen például a PVC és a bitumen, polisztirolhab és az oldószeres anyagok érintkezése Ekkor ridegedés, oldódás, minőségromlás, vagy esetleg teljes tönkremenetel lehet a következmény. A vegyi hatás ellen a legjobban az anyagok helyes megválasztásával lehet védekezni. Lényeges, hogy minden egyes tetőréteget a megfelelő anyagból készítsünk. Továbbá fontos a szerkezeti elemek korrózióálló kialakítása is.

Biológiai hatás

Ez a hatás is leginkább nedvességeredetű. A lapostetőkön megmaradó csapadék, vagy akár a héjazaton átjutó nedvesség lehetőséget ad az algaképződés, gombásodás, vagy rovartenyészet kialakulására. Ezek egyes építőanyagokat megtámadhatnak és a bomlasztó hatásukra tönkre is teheti azokat. Ez ellen a hatás ellen is a legmegfelelőbb védekezés a helyes szerkezeti kialakítás, a tökéletes vízelvezetés és esetenként a hatékony szellőztetés.

Napsugárzás

A napsugárzás felelős az előző bejegyzésben olvasott hőhatásért, az infrasugárzásért. Azonban más veszélyeket is magával hordoznak a napsugarak. Az ibolyántúli, azaz az UV sugárzás hatását legfőképp a műanyagok és a bitumen érzi meg. Maga a sugárzás önmagában szinte ”ártalmatlan”, az időjárási hatások és az eltalált anyag tulajdonságai befolyásolják a károsodás mértékét illetve a folyamat időtartamát. A károsodás fajtája is különböző, sokféle lehet. A műanyagok esetében a szilárdság és a nyúlóképesség csökkenése, a színének megváltozása, illetve a lágyító anyagok eltűnése, azaz ridegedés lehet jellemző. Ezáltal a műanyag úgymond öregszik, kifárad.

• A jég feszítő ereje a tetőfedést, a csapadékszigetelést és a tetőfelépítményeket elnyírhatja,
• a vízelvezető szerkezetekben jégdugók, jéggátak keletkezhetnek,
• a nem megfelelő minőségű leterhelő vagy burkolati anyagok kifagyhatnak,
• egyes anyagok a fagy hatására elridegednek, törékennyé vállnak.

A tetőszerkezeten belül is jelentkezhet fagyhatás. Ekkor a pára elleni védelem nem kielégítő, illetve ekkor a tetőszerkezet fagyzónájába épített anyagok nem fagyállóak. A károsodás ekkor az anyagok kifagyásával jelentkezik, ami szilárdságcsökkentéssel és térfogatváltozással is jár, ami miatt további károk is keletkezhetnek.

Védekezés

Ha hideg van, akkor lefagy a tető, mégis mit csináljak? Valóban, az alacsony külső hőmérsékletet nem tudjuk megszüntetni. Így a védekezés a másik ok, a nedvesség keletkezésének kizárásával, megelőzésével lehetséges, illetve fontos a fagyálló anyagok alkalmazása is.

Ennek a hatásnak az időben változó mértéke nehezíti meg legjobban az ellene való védekezést. Mi is fontos ilyenkor? A tető külső és belső felületeinek hőmérséklet-különbsége, illetve a felületi hőmérsékletek „szélső” értékei. Ezeket kell figyelembe vennünk, mikor héjazatot készítünk.

Ingadozások

A belső felület a téli-nyári hőingadozása viszonylag alacsony mértékű. Hisz míg állandóan tartózkodunk az épületben, megteremtjük magunknak a „kellemes hőérzetet”, ami 14-28°C közötti. Ez kell biztosítanunk a helyes szerkezettervezéssel és a megfelelő hűtéssel, fűtéssel. A külső felület hőmérsékletének csúcsértéke soha sem egyenlő a léghőmérséklet szélső értékeivel. Ez azt jelenti, hogy például télen a szél hűtőhatása következtében 5-10°C-kal is kevesebb lehet, mint a „kinti” levegő, így Magyarországon akár -20°C-os is lehet a felület hőmérséklete. Nyáron pedig a napsütés hatására, szélcsendes időben a tető felső felülete 40 és 80°C is lehet, ez persze függ a legfelső réteg anyagától, felületétől és színétől is. Ez azt jelenti, hogy a külső tetőfelület évi hőmérsékletingadozása a 100°C-ot is elérheti, a külső és a belső felületek hőkülönbsége télen 50°C, nyáron pedig 60-70°C is lehet.

Mozgások

Azonban a hőmérséklet-változás nem csak azzal jár, hogy néha hidegebb, illetve melegebb lesz, mint azt elvárnánk, hanem elsősorban a hőmozgások és hőfeszültségek jelentenek kedvezőtlen hatást. A hőmérséklet-változás hatására a tetőszerkezet, illetve az egyes szerkezeti rétegek megváltoztatják alakjukat és méretüket. Felmelegedés hatására kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak, ezen felül mivel a hőmérséklet határoló síkjaikon belül is eltérő, meggörbülnek és deformálódnak. Itt is fokozza a hatást az anyagok típusa, hisz a különböző anyagok hőmozgása eltérő. Ha a tetőszerkezetekben a rétegek egymásra épülnek, egymást terhelik vagy egymáshoz vannak ragasztva, feszültségmentes hőmozgásuk korlátozott. Ilyenkor az igénybevételük meghaladhatja a szilárdságukat, a keletkező feszültségek hatására az anyag repedés, szakadás formájában tönkre is mehet, a felületi kapcsolatok meggyengülhetnek, vagy akár meg is szűnhetnek. Néha az sem kedvező, ha az egyes rétegek hőmozgása szabadon mehet végbe, ekkor ugyanis az alakváltozásuk a szomszédos, eltérő tulajdonságú rétegben kárt tehet.

Számolni kell a közvetlen hőhatásokkal is, főleg a külső oldali tetőrétegek esetében. A túlzott felmelegedés vagy a fagyhatás – amiről a továbbiakban olvashattok – az elemek tulajdonságainak változását vagy tönkremenetelét is okozhatja.

Védekezés

Az imént ismertetett változatos és bonyolult hőhatások elleni védekezés alapvető módszerei:

• a tetőszerkezet hőszigetelése
• a hőhatások (hőterhelés) csökkentése
• a tetőszerkezeti rétegek helyes megválasztása, beépítése és védelme.

A hőszigetelés lényege, hogy rossz hővezető képességű anyagból készített rétegeket építünk be a szerkezetbe. Ez a hőkiegyenlítődést gátolja, lassítja, tehát csökkenti az időegység alatt a szerkezeten átáramló hőenergia mennyiségét. Ez a módszer természetesen télen és nyáron is megfelelően működik, azonban nem mindegy, hogy hol, a tetőszerkezet melyik részén.

Külső oldal

Ha a külső oldalra kerül a hőszigetelés, az alatta lévő szerkezeti rétegek hőterhelése jóval kisebb, ezáltal a hőmozgásuk, hőfeszültségük mértéke is alacsonyabb. További előny, hogy a sokszor jelentős tömegű teherhordó szerkezet így nehezebben hűl le, vagy melegszik fel. Ez leginkább a téli időszakokban fontos, a hőveszteségek csökkenése szempontjából az úgynevezett szakaszos fűtésű épületekben. Ilyenkor a szerkezetben tárolt hő energiája fűtés szünetekben a belső légtér hőveszteségét gátolja.

Ez alapján elmondhatjuk, hogy a külső oldali hőszigetelés több előnnyel jár, így mindig törekedjük a külső oldal közelében szigetelni tetőnket. Ennek következménye, hogy a szigetelést fogja érni jelentősebb hőhatás, így sokszor külön védelmet is igényel.