Amikor az építkezés során a héjazathoz érünk, nem választhatjuk külön a tetőfedést, tetőszigetelést a szerkezettől. Az anyagának, szerkezetének megválasztása nagyban függ a tető típusától, használatbavételétől és rétegfelépítési módjától is. Ezen felül figyelembe kell vennünk, hogy milyen külső és belső hatások ellen kell helyt állniuk. A jó tető kiválasztásának első lépése ezeknek a hatásoknak a felmérése, megismerése.
Csapadék
A csapadék Magyarország területén igen változatos. Találkozhatunk vele eső, csapóeső, jégeső és hó formájában is. A legfontosabb, hogy a nedvesség nem kerülhet be a tetőszerkezeti elemek közé. A csapadékhatás elleni védelem esetében megkülönböztetünk vízhatlan és vízzáró tetőfedést, illetve vízhatlan szigetelést. A vízhatlan tetőfedés esetében egy csepp csapadék sem tud bejutni. A vízzáróság annyit tesz, hogy a szerkezetbe csak annyi nedvesség kerülhet, amely párolgással – tehát természetes úton – maradéktalanul eltávozik. E mellett persze míg ”bent” tartózkodik, ne tegyen semmilyen kárt a szigetelésben, esetleg tetőszerkezetben. A vízzáróság több tényezőtől is függ, ezek a következők:
- a tető hajlásszöge,
- a héjazat anyaga,
- elemeinek nagysága,
- az elemkapcsolatok kialakítása,
- a vízelvezetés akadálymentessége,
- a vízelvezetési utak hossza,
- a tetőfelület minősége.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy az alacsony hajlású lapostetők és az egyhéjú melegtetők esetében mindig vízhatlan fedést – csapadékvíz elleni szigetelést – kell alkalmazni. A vízzáró tetőfedés pedig csak a kéthéjú, átszellőztetett légterű hidegtetőknél fordulhat elő.
A csapadék nem csak a lefolyás következtében okozhat kárt a héjazatban. A tetőn megmaradó víz is ugyanúgy veszélyezteti a tetőszerkezetet. Ez legtöbbször lapostetők esetében fordul elő, ahol nem megfelelő a vízelvezetés. Ezek az ottragadó tócsák statikai, biológiai, mechanikai hatásokat és igénybevételeket okozhatnak, illetve ezen keresztül növelik a beázás esélyét.
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a csapadék elleni védelem biztosítása önmagában nem elegendő. Gondoskodnunk kell a csapadékvíz tökéletes, maradéktalan elvezetéséről, illetve ennek sebességéről is. A vízhatlan tetők esetében a lassabb vízfolyás és kisebb lejtés is megengedett, azonban a vízzáró fedések esetében nagyobb hajlásszög, ezáltal nagyobb lefolyási sebesség szükséges.
Vízelvezetés
Ide sorolhatjuk a külső és belső vízelvezetés kérdését is. Annak ellenére, hogy ez bizonyos épülettípusok esetében már adottság. Választásra főként csak egy- vagy néhány szintes lapostetős épületeknél van lehetőség. Ilyenkor ajánlott elemezni azokat a pozitív tényezőket, amelyek a kétféle megoldásnál figyelembe vehetők. Ilyenek például a vízelvezetés egyszerűsége, a vízgyűjtés hossza, a fagyveszély, hibák felderítésének, javításának lehetősége, szerkezeti következmények, illetve nem utolsó szempont a héjazat esztétikai hatása sem.
Természetesen munkánk elkezdése előtt nálunk is nagy szerepet kap a jellemzők, lehetőségek vizsgálata. A lehető leghatékonyabba, legesztétikusabban végezzük a munkánkat. De természetesen nem csak a folyékony csapadék veszélyeit mérjük fel munkánk során. A többi hatásról, illetve a csapadék hó formájáról a következő bejegyzésünkben olvashatsz.
